Kutya Éji Dala - Bódy Gábor a gravitáció középpontjában
(4. rész)
in English |
a cikk fejezetei:
::::: viszony a valósághoz
A jelenetek, az olajfúró szeánszok egyszerűek voltak: karakterek ütköztek egymással. A pap és a kerekesszékes kommunista, a szép szőke nő és a katonatiszt, a kisfiú és az apja, a kisfiú és a csillagász, és így tovább ... Ez a film összeütköztetett karakterek közti pszichodráma jelenetek sorozata. Pszichodráma jelenetek, igen, ezt úgy is értjük, hogy tág teret hagyva az improvizációnak. A legtöbb karakter a saját keresztnevén fut a filmben - Mari, János, Attila.
Ez komoly, valóságos játék - és nagy kockázatvállalás: minden annyira valóságközeli - és mégis, Bódy feltételezi, hogy az eredeti gondolata, a víziója,a koncepciója majd felülkerekedik, és egy figyelemre méltó eredményhez vezet. Mondhatjuk, hogy víziója abból fakad, hogy túl volt a valóságon. Képet tudott alkotni róla, már akkor összeállt benne a kép, amikor még benne élt. Egyfajta transz ez. Képes volt a valóságot úgy és annak látni, ami volt, mintha a jövőből nézte volna (vissza).
Ez nem az első alkalom volt, hogy a valósággal kapcsolatban csomó mindenkit megelőzött, és hülyét csinált a rendszerből. Vagy 11 évvel ezelőtt (1972) készített egy rövid dokumentumfilmet, az Ifivezetőket, amelyben a korábbi ifjú kommunisták összegyűltek egy vadászházban, ahol ittak és a múltról beszéltek. 
Azt hihették, ez a fiatal filmes az ő oldalukon áll. nem vették észre, hogy komplett hülyét csinált belőlük - ami nem valami valóságtorzítás volt, sőt, egy kristálytiszta dokumentumfilmet készített, arról, hogy hogyan éltek és gondolkodtak ezek az emberek.
Nem vették észre, hogy ez a fiatal srác a jövőből jött - nem vehették, hiszen nekik a jelenre nem volt rálátásuk. Tetszett nekik a kis dokumentumfilm - de ma már nem tetszene. A film nem csalt, ez egy magas hűségű dokumentumfilm. Csak volt az a trükk, hogy Bódy Gábor nem ugyanabban a valóságban élt, ő csak tett oda egy látogatást, mint az állatkertbe. Egy fúrást végzett. A koncepció az volt, hogy belöki magát ezek közé az emberek közé filmezni és interjúkat készíteni - remélve, hogy az eredmény kinyilatkoztatás szintű lesz.
És így történt. látod ezeket az idős ifjú-kommunistákat, amint füstbombákat dobálnak, mint egy hadgyakorlaton - és elképedsz, hogy hogy az ördögbe volt képes Bódy rávenni őket arra, hogy ezt tegyék a kamera előtt? A válasz egyszerű - megcsinálni azonban nem lehetett az. Az van, hogy nem vette rá őket semmire - csak úgy működött, mint egy katalizátor. Mint egy filozófus - aki segít nekik megtalálnia választ. Csak arra vette rá őket, ami bár talán rejtve, de bennük volt. Ő "csak" kihozta belőlük mindezt - mint egy katalizátor.
A Kutya Éji Dala teljesen olyan, mint az Ifivezetők - megint teljes hülyét csinált mindenkiből a rezsim oldalán. Azt hihették, hogy kaptak maguknak egy új mai magyar filmet - de helyette egy hatalmas tablót kaptak, egy gigantikus tanulmányt arról, hogy mennyire rossz és halott a magyar életvalóság. Ez egy elképesztő kísérlet volt - döbbenetes eredménnyel. Az összes teszt-jelenet "pozitív" eredményt hozott, az összes vészlámpa villogni kezdett, a fúrások nyomán ezerrel tört fel a fekete folyadék az összes lyukból. Úgy működött, mint egy médium, mint egy ügynök a jövőből, aki visszajön, hogy ezt az óriási kutatást levezényelje, hogy elkészítse a képet arról, hogy milyen itt az élet. Tanulmánya, ez a kutatás nem egy vicces film, nem egy "mai magyar" - hanem olyasmi, amit a rendszer jobban tett volna, ha azon nyomban eltemet jó mélyre. Nem tették, mert esélyük sem volt, hogy felfogják, amiről ez a film szól. Magyarország annyira lepusztult, hogy missziós területté vált - ez nemcsak egy mondat a filmben, de majdnem minden jelenet konklúziója is egyben. Soha nem kellett volna hagyniuk, hogy megjelenjen ez a film :)
Persze, a pap cigizik(!!:)), és ő egy csaló (!!:)), nem húzza fel magát az összezúzott biblián és úgy beszél Sztálinról, mint a kommunista rezsim egyik szentjéről, hozzátéve, hogy az egyháznak is voltak hasonló szentjei. Ráadásul "bűnös", mert két embernek bizonyos tekintetben segített megölnie magát. A végén pedig a katonatiszt apa összejön a fiával :) Mindez elégséges volt ahhoz, hogy a rezsim megegye. Lemaradtak a lényegről :) Nem fogták fel, hogy egy jövőből ékezett kémnek adtak zöld utat, hogy elkészítse grandiózus tanulmányát a rendszerükről, ami embertelen.
Ők csak 2 dimenzióban nézték e filmet - a sztorit, a "cselekményt" figyelték - a jeleneteket mint egy játékfilm jeleneteit nézték, és nem mint felvételeket egy dokumentumfilmben. Nem látták a tágabb kontextusú történetet, amit a kozmikus tekintetű híradó mesélt el. Ez egy igazi kém-film. A valóság felfedezése. Roppant alacsony költségvetésű film (az akkori idők legalacsonyabbika), ami mélyen a radarok alatt repült és óriási feladatot hajtott végre - egy koncepció jegyében szisztematikusan rajzolta meg az életvalóság akkori képét.
a karakterek
Nem írt (olyan) forgatókönyvet, amit szolgálni és követni kell. Csak volt egy víziója (Magyarországról, ahol minden rothad, az emberek pedig szenvednek a szeretet hiányától és marják egymást, és üvöltenek, mint a kutyák éjjel) és kreált néhány karaktert, és már csak meg kellett lökni őket a lejtőn, és megnézni, mi történik, amint összeütköznek. Igazi kísérlet ez, egy szociológiai kísérlet. Karakterei olyanok, mint Attila, a csillagász számára a fotografikus lemez, amin összegyűlik a csillagok fénye - nyílt felületek voltak, amiken összegyűlnek a kor és az emberi valóság tünetei. Indikátorokként használta karaktereit (konkrétan olvastam valahol, hogy mint "lakmusz papírt" használta őket), hogy megnézze, hogyan reagálnak a valóságra. Eszközök a kutatásához - fúrófejek.
következő fejezet: a kamera
a cikk fejezetei: